Aki majd e sorokat elolvassa, legyen az aprócska vagy nagyocska, biztosan hinni fog az igazi tündérmesékben. Barbóca tündér egy hideg téli estén hintaszékében melegedett a kandallója előtt. Hirtelen egy kis parázs libbent fel a rőzselángok közül. Barbóca tündér kinyitotta az ablakot, hogy több levegőt kapjon a tűz. Visszaült íróasztalához, és ekkor pillantotta csak meg, hogy egy tűzparipa szállt ki szobájának ablakából fel az égbe. És Pirici-Pampuci Papír Pikulárral a töltő tollal mesélni kezdett. És Pirici-Pampuci Papír Pikulárral a töltő tollal mesélni kezdett.
Élt egyszer a kerek felhőn egy aprócska Tilici nevű királykisasszony. Olyan sebesen közlekedett a felhők között, hogy tíz paripa sem érte utol. Szülei féltették és óvták őt. Ugyanis születésekor Hógömb, a fehér boszorkány varázslatot szórt rá. Tilici sosem mehet, és sosem láthatja, mi van a felhőkön túl, addig, amíg egy égben járó tűzparipa el nem jön érte, és a varázslat alól fel nem szabadítja. Tilici szülei szomorúak voltak, hiszen tudták, a hófehér felhők birodalmában nincs tűz, amiből a tűzparipa megmenthetné lányukat. Mégis a naphoz fohászkodtak, hátha valami csoda folytán leányuk egyszer mégis megláthatná, mi van a felhőkön túl. Egy reggel Tilici lábujjhegyeken ugrott a vattapamacs felhőkön, amiknek mézeskalács illata volt. Arra repült Vándor, a hófehér galamb. Tilici, gyere velem a felhőbirodalom erdejébe játszani. Vándor és Tilici kedvenc időtöltése az volt, hogy az erdőben felhőpamacsokból tornyot építettek. Tilici az utolsó pamacsot rakta fel a toronyba, amikor megcsúszott a lába, és leesett a felhő szélére. Vándor próbálta csőrével felhúzni Tilicit, de nem bírta el. Tilici egy varázsigét kezdett elmondani, amit édesapjától tanult:
Nap, hold, csillagok,
a tűzlányotok vagyok.
Emeljetek a magasba,
hogy láthassam az eget.
Ekkor a felhők alul egy tűzparipa bukkant elő, és felkapta Tilicit a hátára. Vándor az örömtől csak ezt ismételgette:
Tilicit megszabadították a varázslattól,
Tilicit megszabadították a varázslattól.
A tűzparipa egekbe repítette Tilicit, ahol aznap este csillagok milliói ragyogtak fent az égben. Tilicit azóta, az égben járó királykisasszonynak hívják. Tilicit azóta, az égben járó királykisasszonynak hívják.
Szeretettel, a kerek erdőn túlról… egy aprócska tündér.
